2009. október 3., szombat

Tegnapi bejegyzés, ma

Tegnap nem volt internet, szóval nem jól imádkoztam...

KÉPGALÉRIA


Tegnap este elvoltam futni egyet az éjszakába. Kb. 9 órakor mentem ki. Nálunk fél hatkor már sötét van, és ugyan sejtettem hogy kemény lesz, de azért meg kellett tapasztalnom hogy mégis milyen. A beton még mindig izzott, a levegő még mindig nagyon forró volt. Nem akarok hülyeséget mondani, de szerintem bőven volt még 30 fok, főleg azokon a helyeken ahol végeláthatatlan parkolók és betontömbök álltak (márpedig Kuwait gyakorlatilag ez). Félúton a tengerparton futottam, ami még rátett egy lapáttal, mert olyan érzésem volt hogy úristen, levegő helyett valami sós vízpermetet tüdőzök folyamatosan. Megerőltető volt, de biztos vagyok benne hogy csinálni fogom, mert jólesett, és itt baromi gyorsan el lehet hízni. Erről később mesélek.

Másnap, azaz ma megint sikerült orbitálisan nagyon aludnom, de szerintem ez a futásnak volt köszönhető. Miután rendbe raktam magam elmentem a konyhába, ahol a mosógép meg a szárító is van, és elkezdtem tanulmányozni. Tegnap este már tanulmányoztam, mert volt annyi eszem hogy rákeressek és letöltsem a használati utasítást. Nah ma meg is nyomkodtam rajta mindent. Hamar kiderült, hogy amíg Én aludtam addig a két kis koreai mosott már egy adagot, úgyhogy az ismereteim mellé még jöttek az Ő segítségük és így már nagyjából megvan mit kell csinálni. Holnap mosok.

Elmentünk kajálni, persze már úgy hogy útra készen álltunk. Megkajáltunk (nekem már baromira kezd elegem lenni a rizsből. Egyszerűen kezd herótom lenni tőle. Rizs délben-este…) majd utána irány a main gate, menjünk el valahova. Mire kiértünk a kapuhoz a kis barátaim már tudnák hogy menjünk a The Avenues-ba. Mondom menjünk. Fogalmam sincs mi az. Erre fogtunk egy taxit, ami hármunknak összesen került 1.5KD-ba ami eléggé megérte. A taxis pedig elvitt minket a The Avenues Mall-ba.

Kicsit volt ám csak durva. Képzeljétek el a Westend cityt ha kb 10x szélesebb lenne hosszában és kb 5x hosszabb lenne. Mondanom sem kell hogy ez a hely meg volt pakolva minden olyannal ami nekünk nem kell, ami nekünk túl drága. Mondjuk változó volt a felhozatal, mert egy csomó helyen számoltam át az árakat, és arra jutottam hogy nem drágábbak itt a cuccok mint otthon. Csak hát meg kell tudni választani, hogy mit is akarsz vásárolni: luxust, vagy normális dolgokat.
Voltunk az X-cite nevű boltban, ami a helyi media markt. lehet itt kapni mindent. Volt amit furcsa mód olcsónak találtam (PS3 nem tudom otthon mennyi, de itt átszámítva 65 rudi), viszont amit nézegettem (független iPhone 3Gs, DSLR gépek) azok drágák. A csávó mondta, hogy ezekből még lejön a discount, és végül úgy számoltam át és úgy volt drága. Vagyis inkább nem találtam olyannak az árat hogy egyáltalán megérje belegondolni is hogy vegyek-e ilyet itt kint. Szóval marad a régi, ami tökéletes lesz. Majd otthon. Mire hazamegyek úgyis pro leszek, mert elhoztam a Petinek a könyvét… ha már elfelejtettem visszaadni akkor legyen hasznos. Szóval inkább csak nézegettünk.

Egy baromi nagy bóklászás, és közben beszélgetés lett az egészből. Beültünk Starbucks-ba, ahol egy Caramel Frappuccinot ittam. Mivel most vagyok életemben elöszőr Starbucksban, név alapján választottam, anélkül hogy tudtam volna miaz. És kaptam egy jeges kávét sok sok karamellel. Érdekes volt. Elöszőr rossznak találtam, de minnél többször kortyoltam, annál jobban ízlett. Még később kitérek erre, de itt is azt éreztem, hogy Kuwait jól él. Látszik is rajtuk. Látszik hogy jól élnek mert annyira durván el vannak hízva hogy hihetetlen. Tele volt a plaza ilyen 15 éves forma gyerekekkel akikről lerítt hogy szülők tele vannak pénzzel, és ehhez mérten a legújabb cuccokban mászkál de megvan kb 150 kiló. Durva volt néhányat látni. Mindig Carlin jut eszembe amikor mondja hogy giant americans just lumbering through the mall. Ugyanez van a lányoknál is. Rengeteg dagadék van. Amerikai beütés…

Aztán bementünk a helyi Tescoba. CarreFour-nak hívják, én most találkozom vele elsőre, de kaptam az információt hogy a cseheknél is van. Amúgy francia brancs. Szóval bementünk, mert kellett egy két cucc. Vettünk csokit, cukrot, vettem 12 darab füzetet (így adták és occsó volt:D), vettem egy crox szerű papucsot szinte ingyen (olyan is) aminek élből vágtam egy lukat az elejére a nagylábujjamnak mert a 46-os kicsit nyomta… Jah amúgy nem hittem volna de a svájci bicska baromi hasznos. Nélküle most nem lenne áramom. Ugyanis meg kellett kicsit kozmetikáznom az átalakítót, hogy beleférjenek a dugaszok… Aztán vettem illatosítót, egy adag tollat (szintén olcsón 12 kék toll, 4 különböző színű, és 3 ilyen vastag filc 1kd), meg egy adag törlőkendőt.

Ebben a mallban is megerősítést nyert az amerikanizálódás. MINDENBŐL van king size, extra large, big packet stb stb… Kabírun dzsiddan kiadások.
Ezek után pedig kajáltunk. A Hardees-ban ettem. Persze hogy nem king size cuccot, de megkérdezték. Ezek nem olcsók, de néha belefér. Azonban itt is látni hogy a kuwaitiak kétpofára tömik magukba a junk foodot. Nem mintha nem lenne jó, de most például Én is érzem hogy megmozdulni nem tudok.

Holnap ha lesz internet akkor írok egy kis evalvációt, így az első benyomások, érdekességek, és a többiről. Csak drukkoljatok hogy most legyen net…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése