Elvagyunk

Nos nem kell félteni minket, elvagyunk.

Az idő egész kellemes, 50 fok körül mozog mindig, de nincs pára ami elviselhetővé teszi az egészet. Néha büdös van, rohad a tenger, de ha elfújja a szél akkor arra se lehet panaszunk. Nem fürdök benne, ha fizetnének sem tenném be a lábam ebbe a tengerbe ami itt van. Az meg hogy strandoljak... nonszensz.

Az iskola dübörög, minden nap tanítás, be is járok rendesen, ma például Yaqúbon kellett előadnom magamat. A törzsi felépítést választottam: készültem rá, sokat foglalkoztam vele, majdnem kívülről megtanultam mit fogok mondani, hogyan fogom mondani.
Persze nem úgy alakulnak a dolgok ahogy akarom... például nulla cukortartalommal éltem már fél napja amikor kimentem a tábla elé, ami azért volt vicces, mert néha elkezdett összemenni a látótér (azóta már ettem Anyu, nem kell aggódni).

Szóval minden jól ment, bár néha nehezemre esett kiolvasni a saját arab írásom... a legvégén amikor a szolgákat mutattam be és elemeztem akkor megemlítettem hogy afrikából, bizáncból meg persze Franciaországból valók. Perzsát akartam mondani, de valahogy franciák lettek. Nekem fel se tűnt. Rafal félig vigyorgó "franciák?" kérdésére pedig teljesen elfogadhatónak tűnt a "hát Ők is oda valók" válasz.
Adelbek már inkább volt racionalista... végül is egy-két francia lehetett ott:D

Yaqúb órái elmennek valahogy, bár nem sokat értek. Megcsinálok mindent, Rafal "segít" a teszteknél, szóval talán nincs akkora probléma...
Ellenben Ibrahimnál bukni fogok. Mindent megteszek amit csak lehet (mármint hogy ne bukjak), de ez kegyetlen, pedig a vicces az hogy az Ő óráján majdnem mindent értek. Ám valahogy a gyomrom nem tudja bevenni az arabul arab nyelvtant tanítunk dolgok, habár próbálkozik. Én is! Alapvető hiányosságaim vannak a nyelvtan területén, de ehhez már hozzászoktam. Se magyarban, se angolban, se németben nem volt ez másképp. Természetes nyelvtan rezisztenciával születtem.

Innen levezetve sejthetik kedves olvasóim, hogy angolul sem mond semmit egy-egy nyelvtani magyarázat. Ennek ellenére Rafallal már leültünk párszor hogy pótoljuk eme hiányosságokat, de mint kiderült ez még neki is igen nehéz. Szenvedve tanul az ember.

Ibrahim rendes ember, de bogaras, és kiállhatatlan. Ma különösen kihúzta a gyufát amikor szopatott minket az utolsó percekig... Már nem tanított semmit, amikor mindenki elkezdett felállni, a kuvaiti srácok már az ajtóban jártak amikor kedves tanár úr mondta, hogy mit képzelünk, üljünk vissza mert még a neveket olvassa. Addig nem volt hajlandó folytatni amíg mindenki vissza nem ült a helyére. Mint az oviban. Persze mentek különböző nyelveken a káromkodások. Egyszerűen egy vicc, úgy kezelnek minket mintha kisgyerekek lennénk, és vicces az egész.

Mondjuk mi sem vagyunk semmik... Ibrahim mondja, hogy akkor most példákat szeretne egy adott nyelvtani jelenségre. Koreaiak beleadtak apait-anyait: "Zayed naponta háromszor maszturbál." Húúúúúúú hát ez tiltott, meg rossz az iszlámban... OK akkor legyen "Zayed naponta háromszor fingik". Kész. Mi már a könnyeinket törölgettük.
Akkor rendőri felépítés/rendfenntartás: "tudjátok honnan jön a rendőr szó? Onnan hogy mindenféle ilyen kitűzőik/plecsnijeik voltak a rendfenntartók ruháin." Én: "az akkor a badge lesz." Rafal: "igen, ők a badger-ök"... És elkezdtük ütni magunkat hogy ne röhögjünk hangosan:D

Mai napi termés Ibrahimtól: ha rosszak vagyunk akkor ír egy papírt és elküldi a nagykövetségnek. Erre az egyik kuvaiti srác benyögte, hogy melyik nagykövetségnek?:D Ibrahimot megfogták, mi meg röhögtünk:D

Nah mindegy, szóval vicces, semmi nem történik, a kedvünk a béka segge alatt és csúszik tovább... Mindenki menne innen már, de még durván két hétig itt leszünk, nagyon úgy tűnik. A harmadik szemeszterben tanulok, magamhoz képest elképesztően sokat, de a tanítás is egy vicc. Baromira nem vagyunk ugyanazon a szinten... Yaqúbon talán nem lesz gond, de Ibrahimnál kapálódzok mint az állat. Maximum lesz egy failem. Már nem érdekel.

Elvagyok azért... :)

Nos megint nem volt net, szóval csak ma sikerült felraknom...

Már páran szóvá tették hogy nem olvasnak frisset már két napja. Nos elnézést, de Nektek, kedves Barátaim, Családom, és még mindenki aki idetéved a nagy homályból, meg kell értenetek, hogy nem mindig tudok napi postot írni. Arról nem is beszélve hogy van amikor- tényleg hihetetlen- de alig történik valami. Tudom hogy ki vagytok éhezve, mert nagyon jókat írok, és mindenki szeret engem olvasni:D, de legyetek türelemmel.

Most pótlok egy kicsit, rendben?
Nos az elmúlt napokban nem történt semmi érdekes, ha az iskolát nem számítjuk. Annyi történt csupán hogy iskolába mentem, utána pedig mindig valami szabadfoglalkozás következett. Ez az egyik nap abban merült ki hogy szakanban hülyültünk, aludtunk, olvastunk: pihiztünk. De volt egy olyan nap is amikor gondoltunk egyet, és elmentünk keifanba, ahol baromi meleg van, ha lehet akkor még kevesebb árnyékkal mint shuwaikhban.

Aztán ott volt a tegnapi nap. Amikorra is beharangozták hogy megyünk a dokihoz, mindenféle szűrővizsgálatra. Utána pedig beszéltünk valami olyanról, hogy elmegyünk végre a Kuwait Towers-t megnézni, és estére pedig Ali hívott valami partiba, amiről semmit nem tudtam. Nah felkészültem: elraktam a fényképezőt, meg mindent ami kellett egy jó kis túrához, és gondoltam hogy nem lesz ma suli, szóval nem viszek füzetet, meg semmit. Hiba volt. Ugyanis volt suli, és medical teszt nem volt... De megoldottam, adtak ilyen fénymásolt lapokat, szóval nem kellett füzet, meg semmi egyéb sem. Suli keretén belül ezután mentünk megfagyni. Ez azt jelenti hogy a szembelévő épületbe mentünk ahol kajak volt 18 fok mert annyira ment a légkondi. Az épület az iskolaújságnak ad otthont, aminek a neve Afaq. Nah hát ki ha Én nem, elneveztem OhFuck-nak... A bolgár srác megkönnyezte egy picit a humorom. 1 órát voltunk bent. 3 különböző faszi mondta el és mutogatta körbe a dolgokat, harmadszorra már tisztára át voltam fagyva. Itt is volt egy vicces történet, mert a falon volt egy nagy LCD TV és Yaqub, a tanárunk mondta hogy ameddig várjuk a fejeseket akik majd mutogatni fognak, addig tvzzünk. Okéé... Adelbhek, a kazah elkezdte kapcsolgatni a Tevét, míg nem talált egy amerikai csatornát ahol azt mutatták egy műsorban ahogy amerikai picsák verik szét egymást, meg másokat. Vicces volt. Aztán megjött az arc aki elöszőr beszélt. Odament a Tv-hez és lehalkította, de a műsor ment tovább. Képzeljétek el ahogy Arab manus ott beszél hullakomolyan a dolgokról, a feje mögött pedig ilyen kamerás felvételek mennek ahogy megy a catfight:D:D:D A koreai srác rám nézett, artikulálta hogy O my god, Mi meg majdnem befostunk a röhögéstől:D... tudod ez a le kell nézned különben kitörsz...

Nah szóval a nap első fele el is ment ezzel... Aztán jött a másik fele. Későn végeztünk, nem lett volna már időnk normálisan összeszedni az arcokat és elmenni a kuwait towershez, ezért azt találtuk ki, hogy Reni meg Én elmegyünk be a városba, aztán majd lesz valami. De előbb nekem a szakanba kell mennem, átöltözni, meg egyebek. Nah itt ez érdekes volt, mert Reni is jött a fiúszakanba. Ha láttátok volna az őr fejét (akit nem szeretek, meg úgy kb semmibe sem veszek, mert felettébb ostoba) amikor Reni bejött, rögtön mondta, hogy nem mehet fel, meg ilyenek. Mondom relax ember nem is akar feljönni, csak megvár. Aztán felkerekedtünk. Be a városba a halálosan büdös, koszos szaros busszal, amin most meglepődtem, meg KPTC volt, holott eddig amikor mentünk akkor ilyen volán-távolságibusz szerűséggel voltunk, most viszont egy olyan busz volt amiben éppen hogy csak elfértem. Ugyanis természetesen Én voltam a legmagasabb (midgetland), és a fenti kapaszkodó rúdba minduntalan bevertem a fejem. Nagyon vicces volt.
Aztán leszálltunk, és ide oda mászkáltunk, elmentünk az X-citeba, nézni szótárgépet, meg egyebeket (megint megállapítottam hogy nagyon jó lenne valami kütyü) de ezek marhadrágák. Bementünk a Mubarakiyya Szúqba ( a piac), de nagyon benéztük mert egy csomó minden zárva volt. Basszus ezek tudnak élni hogy dolgoznak egyig, aztán kinyitnak ötkor... Nah mindegy, lézengtünk össze vissza, aztán beültünk a Mekibe kajálni ahol McRoyalt kértem, de a BurgerKingből a whoppert kaptam. Máskor kérek egy sajtburgert, hátha az ugyanaz mint mindenhol máshol. Ezután visszamentünk -mert már voltunk ott- az almuthanna centerbe, ahol van egy bazinagy könyvesbolt, és éppen készült újrakinyitni. Még mielött kinyitott volna, ittunk egy kávét mert Én folyamatosan el akartam aludni, akár állva is... azért kivesz az emberből a 40-45 fokon sétálgatás. Jaa megtudtam hogy most nyáron nem 50 fok volt a jellemző hanem 60. 60fok...nah mindegy. Szóval ittunk egy kávét és egy marhajót beszélgettünk mellette. Utána be a könyvesboltba, ahol vettem rögtön két térképet is, szerintem hasznos. Aztán ugyanitt döntöttem el mostmár véglegesen hogy szeretnék egy nagyon durván csicsás-minőségi-exkluzív Korán nyomtatványt. Láttam már olyat aminek 2 centis faboritása volt, faragványokkal. Nah az már kezd közelíteni az elvárásaimhoz. Szóval valszeg ilyen csicsás cucc az egy korán lesz. Más az csak kacat.

Miután végeztünk, hívott Ali hogy hol vagyok már... mondom hogy itt a Muthanna Complexben, mondja ok, megyünk érted. Királyság. Tökéletes időzítés, amikor kiléptünk az ajtón, kanyarodott a Nissan Maxima (3.0L Benzin) benne a szokásos hármas: Ali, Moji, Hamed. Beültünk, Reni volt az egyetlen csaj... kicsit furcsa volt, nem erre számítottam, de Én azért kényelmesebben voltam mint szegény Reni, aki az elején parázott egy kicsit. Persze Én is, mert nem tudtam hogy most hova is megyünk. Kiderült hogy elég messze. Kuwait cityn kívűlre, egy másik városba (most meg nem mondom a nevét) ahol jóformán csak az ittélő idegenek élnek. Látszik az egész városon hogy nemrég húzták fel a gyarapodó lakosságnak. Amerikaiak, angolok, meg a többiek élnek itt. Új igényes, nagyon király kis épületek voltak. vagyis kicsinek nem mondanám mert voltak vagy 20 emeletesek, de kapásból úgy kezdődik a földszint hogy csócsó asztalok, meg billiárd asztalok, a kertben pedig egy medence napozórésszel. Királyság. ha nálunk is így néznének ki a panelek akkor örömmel laknék ilyenben. Jah és természetesen kilátás a tengerre (bár az nekem is megvan pff). Nah szóval megérkeztünk, egy iráni petrolkémikus, Joshep lakása volt. 3 évig tanult skóciában, szóval nem volt sok gondja az angollal. Nagyon kedves volt, meg minden, de még kellett egy fél óra amíg úgy igazán feloldóttunk. Mondták mit kérünk, Én mondtam hogy whiskyt. Jéggel. Pár perc múlva hoztak is valamit ami színre nagyjából úgy nézett ki mint a whisky, de pezsgett, és pezsgőspohárba hozták...
belekóstoltam és valami édes cucc volt. Nem mondom hogy rossz volt, elmegy de ez nem whisky:D Kiderült hogy valami bodza cuccal felöntöttek valami vodkaszerűséget. Jah és az elején mondtam is hogy ebben nincs alkohol:D Aztán volt, csak hamed nagyon keveset tett bele. Mondván hogy nem vagyunk hozzászokva, aztán Josheph felvilágosította Hamedot, hogy mi magyarok vagyunk, mi valszeg többet iszunk alkohol mint Ők együtt összesen...
Szóval ittuk ezt, aztn jött a kaja, és közben rendeltek még kólát is. A kaja úgy nézett ki hogy három darab pulyka egybe megsütve, és különböző chipsek, meg mártások hozzá, meg rengeteg pitatészta. Kb mint a filmekbe. Ilyen nagy tálon, egyetek amit láttok. Jaa még hozzátartozik az is hogy egy másik tálban pedig rengeteg gyümölcs volt. Szóval megvacsiztunk, elég jó volt. Közben megjött a kóla és Én úgy döntöttem hogy kólával iszom tovább ezt az alkoholos cuccot. Az alkohol egy barna műanyag üvegben volt, és az volt ráírva hogy Canadian Blended Whisky. Amikor kitöltöttem akkor pedig tiszta átlátszó volt. Fogalmam sincs mi volt, mert tisztán valahogy nem akartam meginni. De azért volt hatása. Sokat hülyültünk, dumáltunk, realizáltam hogy ezek nem akarnak rosszat nekem, csupán keresik a társaságot, meg hülyülnek össze vissza. Nem homik, de pusziszkodnak, meg közvetlenebbek egymással mint mi vagyunk, európaiak. Ezen felül szeretik szivatni a kis európait, aki nem tudja hogy mivel áll szembe, és mindent komolyan vesz, meg mindent bevesz:D:D. Szóval no para. Nagyon jól éreztem magam.
Sajnos 8 után valamivel el kellett indulnunk, mert Reninek fél 10kor legkésőbb a szakanban kell lennie. Ali, Hamed, és Joseph természetesen maradtak. Moji (akié az autó) vitt haza bennünket. nagyon rendes arc, végigdumáltuk az utat. Sok mindenről beszélgettünk. Kiderül hogy Ő itt született kuwaitban, és azóta is itt él, de mégsem polgár, és semmilyen juttatásban nem részesül. IT programozó, banki cuccokkal foglalkozik és olyan szinten amilyen szinten csak nagyon kevesen. Mondta hogy jó a munkája, mert egyszerűen kirúghatatlan, és sokat hoz, és alig vannak akik értenek hozzá. Az időbeosztása is rugalmas mert egy Insaallahhal sok mindent el tud intézni. Mesélte hogy egy Insaallahhal több mint 1 hónapot is késett a munkában... meg akkor ott van a ramadan amikor full fizetést kap, plusz még premiumot is, mert hogy szent hónapban dolgozik, és a munkaideje 10-től délig tart. Durva nem?
Akkor elomndt azt is hogy az európaiaknak ez a hely egy kánaán. Már aki kibírja... mert a munkán kívűl mást nem nagyon lehet csinálni. Kérdeztem azt is hogy milyen munkák vannak... Mondta hogy ha gyorsan és sok pénzt akarok keresni akkor al egjobb megoldás az a modellkedés. Nah ezen meghökkentem. Modelkedni. Beszarok, mert hogy nincs elég modell, és hogy kell nekik a mindenféle modell és jól megfizetik. Lehet szét kéne magam gyúrni aztán jelentkezni modellnek, próba-cseresznye:D. Ezzel amúgy csak egy a baj... modellnek születni kell, nem lehet azzá válni szerintem. Jó talán ha nagyon sokat műtetted magad, de az nem az igazi. Szépet csak a természet hozhat létre.
Aztán még demonstrálta pár dologgal azt hogy mennyire kiváltságosak itt az európaiak: Elmondta hogy ugyanazért a munkáért többet adnak egy európainak, mint bárki másnak, mert ahogy Moji fogalmazott szeretik a white meat-et, és bár nem biztos hogy jobban végzi el a munkáját egy európai mint bárki más, többet adnak neki mert azt hiszik hogy az elvégzett munka jobb, vagy nem tudom...
Másik nagyon durva történeten meg tényleg elkeredett egy kicsit a szánk. Mojinak orosz barátnője volt, gondolom valami fehérbőrű szőkésebb kiadás. És a parkban csókolóztak. És feljelentették őket, és nem engedték őket sehova, mert hogy jön a rendőrség. Ilyenkor a menet leginkább az hogy elrendezik a dolgokat, és egyszerűen kitoloncolnak az országból. KITOLONCOLNAK. Durva. De mivel a hölgynek semmi köze nincs az iszlámhoz (Mojinak se, olyan ateista mint a huzat... mondjuk programozó nem is hihet semmi földöntúliban:) ) ezért a rendőrség meg mindneki szemt hunyt az eset fölött. Persze nem azt mondom hogy itt egy európainak mindent szabad, csupán érzékeltetem hogy Ők, az arabok is tisztában vannak néhány törvényükkel ami a hülyeség csúcsa, és ilyeténformán ezeket meg lehet hajlítani, lehet egy kicsit formálni. Úgymond bending the rules. És mindenki csinálja.

Aztán hazaértünk. Jósrácok ezek, megbízom bennük, kiérdemelték.

Ma laza nap van, már mostam egyet, meg elvoltam beváltani a kuponjaimat. Az egyiket nem fogadták el, szóval repülőt hajtogattam belőle és berepültettem a konyhába... legyen az ő bajuk. Most van elég piám itt raktáron, nem kelll tartani attól hogy elfogy. Mindjárt nekiülök tanulni, de addig még teregetek, meg ötyézek.

Reni még tegnap hívott beachre strandolni, ahol elvileg van minden. Most fel is hívott hogy megyek-e de valahogy úgy vagyok vele, hogy nekem most se kedvem se elég időm nincs erre, és így egyáltalán nem éri meg. Tudom hogy mindenki azt kérdezi hogy voltam-e már strandolni, vagy fürödtem-e már a tengerben? Nos, nem de mindenképpen ki fogom próbálni. Valószinű hogy a napközbeni hőmérséklet még jövő hétvégén sem fog nagyon 40 fok alá süllyedni. innentől kezdve meg nincs miről beszélni. Kis családom tudja hogy nem annyira vagyok oda a sós tengerért, de a feeling meg egyebek miatt ki kell ugye próbáni. Hallom nálatok jön a rossz idő... nembaj majd akkor postolok egy két beach-es képet és akkor legalább amíg majd mesélek róla Ti is részesei lehettek:)

Nah mostmár abbahagyom. Akarok még pár dolgot írni, amint összeszedtem a gondolataim, majd publikálom őket. Legyetek jók, puszilok mindnekit.