KÉPGALÉRIA
Kezdjük ott hogy felkeltem 8-kor, elkészültem és 20 perc múlva bekopogtam Theohoz (Ted, a Koreai szomszédom) hogy akkor megyünk? Ted még ott fetrengett az ágyában, hirelen azt se tudta mivan. Aztán felvilágosított: délben lesz a teszt. Óóóó király... nembaj, ha már felkeltem akkor elmegyek reggelizni. Reggeliztem egy jót, dumáltam a többiekkel (az indonéziaiak sem tudták hogy nem lesz suli), majd hazajöttem és megcsináltam pár feladatot. Utána nyomás tesztet írni.
Nah hát nagyon vicces volt. Placement test, csak arra szolgál hogy besoroljanak minket csoportokba. Volt aki megkapta a tesztet, ráírta a nevét és beadta. Hmm. A japók meg a kajáldában nem tudták elolvasni az arab írásokat. Úgy nézem vannak itt kezdőbbek. Én legalább írok és nagyjából helyesen is olvasok, bár még van mit csiszolni. Nahh mondom, Én megpróbálom. Érdekes volt, és baromisok. Baromisok volt, mert ugye nekem még azzal is kell szarakodnom hogy normálisan elolvassam és kb mint a németben, halkan ki is mondom a szavakat, és akkor jövök rá hogy mit is jelent valójában. Csak ellentétben a némettel itt jó ha minden 5. szót megértettem... Megírtam, nagyon sokat tippeltem, de legalább kűzdöttem egy kicsit. Reni mondta hogy figyeljem meg, kúrvajó lesz a tippelésem. Nah Én ebben nem bízom, viszont majdnem biztos vagyok abban hogy ha 10 hónap múlva elém teszik ezt a placement testet akkor hiba nélkül fogom kitölteni.
Miután megvolt mentünk kajálni. Bármennyire is jó a kaja, olyannyira ugyanolyan dolgokat eszünk nap mint nap, hogy eljutottam oda hogy nem kívánom, mégis éhes vagyok. Pedig higgyétek el, nem a finnyáságom miatt van a monotonitás. Én MINDENT kipróbálok, de komolyan. Rámondja a faszi a Ma hadza? (miaz?) kérdése hogy lahm (hús) és ennyi. Semmi mást, jólvan akkor adjál, megnézzük.
Miután kajáltunk, elmentünk a Starbucksba inni egy kávét. Hárman voltunk, Ted, Jan a bolgár gyerek és Én. A bolgár gyerek tökéletesen, folyékonyan beszéli az irodalmi arabot... olyan a bulgáriai egyetem arab szakjának első éve mint nálunk az angol kéttannyelvűeknek a nulladik éve. Orrba szájba nyelv, és ha nem tanulsz meg akkor maradsz még egy évet. Nálunk meg no comment (igen, tudom az Én hibám hogy nem tanultam meg arabul eddig). Szóval visszatérve a bolgár gyerekre: mindenre azt mondja hogy lehetetlen, káromkodik, szidja az időjárást. Bennt vagyunk valami légkondis helyen akkor szünetelen nyomja a fuckot a hidegre. Kimegyünk a 45 fokba és 5 perce után ugyanez a melegre. Néha kicsit zavaró, arról nem is beszélve hogy sokszor feleslegesen beszél.
Aztán megjött ma két orosz srác. Reggel láttam őket, azt hiszem Ők is elég jól beszélnek arabul. Nagyon vicces mert sok külföldit látok úgy, hogy van rajta egy poló amire bazinagy betűkkel rá van vésve az országa neve: az oroszon RUSSIA volt, a nigériain meg valami nigeria... Azon filóztam hogy nekem miért nincs piros-fehér-zöld pólóm nagy Hungary felirattal. Mindegy... Őket még nem ismerem, de ami késik az nem múlik. Az egyiknek tipikus orosz feje van: olyan annyi vodkát öntesz bele ammennyit nem szégyenlsz és még mindig semmi baja nincs feje. A másiknak pedig ukrán maffiózó feje.
Aztán már korábban (pár nappal) megjöttek a Japánok. Nah róluk még nem meséltem. Van három srác, meg kettő lány. A lányokat sajnos nem nagyon tudom megkülönböztetni egymástól, mert mindegyik ugyanúgy nézki. Szóval a srácok. Van egy emó szerűség, van egy '8a-as évekből teleportált programozó, meg egy olyan kis ari Japán aki mindig hülyén mosolyog és akkor teljesen eltűnik a szeme. Ide írom, de az oroszokra is vonatkozik, hogy még mindig Én vagyok a legmagasabb és a legjobban táplált. A japánok konkrétan a gyomromig érnek és sacc/kb 35-40 kilósak. Az oroszok pedig köpcösek, de azért kötöttebbek...
Az indonézek is ilyenek. Komolyan a fejükre nézel és nem tudod eldönteni hogy most 13 vagy 30 évesek. A termetük viszont alacsony. Hiába a dzungelben ügyesen kell mozogni, meg futni az indák között ha nem akarsz éhen pusztulni:D.
Jöjjenek a lányok: Vannak tajwanról, koreából, japánból. Nah őket képtelen vagyok megkülönböztetni. Vagyis talán a tajwaniakat tudom. Ted úgy jellemezte őket hogy nagy csöcsük van, meg nagy hasuk:D:D:D Mindenesetre nagyobbak néhány helyen mint Én és katasztrófálisan öltözködnek. A koreaiak jobbak, de nem mindig tudom hogy jó nemzetiséget nézek-e. Szegényeknek a fejük tipikusan a Tom&Jerry-ben megismert szívlapát szindrómában szenvednek. Tudjátok amikor jó erősen arcon küldöd őket és kisimul minden, meg szétkenődik:)
Majd még biztosan írok róluk, most egyenlőre itt megrekedtem.
Kezdjük ott hogy felkeltem 8-kor, elkészültem és 20 perc múlva bekopogtam Theohoz (Ted, a Koreai szomszédom) hogy akkor megyünk? Ted még ott fetrengett az ágyában, hirelen azt se tudta mivan. Aztán felvilágosított: délben lesz a teszt. Óóóó király... nembaj, ha már felkeltem akkor elmegyek reggelizni. Reggeliztem egy jót, dumáltam a többiekkel (az indonéziaiak sem tudták hogy nem lesz suli), majd hazajöttem és megcsináltam pár feladatot. Utána nyomás tesztet írni.
Nah hát nagyon vicces volt. Placement test, csak arra szolgál hogy besoroljanak minket csoportokba. Volt aki megkapta a tesztet, ráírta a nevét és beadta. Hmm. A japók meg a kajáldában nem tudták elolvasni az arab írásokat. Úgy nézem vannak itt kezdőbbek. Én legalább írok és nagyjából helyesen is olvasok, bár még van mit csiszolni. Nahh mondom, Én megpróbálom. Érdekes volt, és baromisok. Baromisok volt, mert ugye nekem még azzal is kell szarakodnom hogy normálisan elolvassam és kb mint a németben, halkan ki is mondom a szavakat, és akkor jövök rá hogy mit is jelent valójában. Csak ellentétben a némettel itt jó ha minden 5. szót megértettem... Megírtam, nagyon sokat tippeltem, de legalább kűzdöttem egy kicsit. Reni mondta hogy figyeljem meg, kúrvajó lesz a tippelésem. Nah Én ebben nem bízom, viszont majdnem biztos vagyok abban hogy ha 10 hónap múlva elém teszik ezt a placement testet akkor hiba nélkül fogom kitölteni.
Miután megvolt mentünk kajálni. Bármennyire is jó a kaja, olyannyira ugyanolyan dolgokat eszünk nap mint nap, hogy eljutottam oda hogy nem kívánom, mégis éhes vagyok. Pedig higgyétek el, nem a finnyáságom miatt van a monotonitás. Én MINDENT kipróbálok, de komolyan. Rámondja a faszi a Ma hadza? (miaz?) kérdése hogy lahm (hús) és ennyi. Semmi mást, jólvan akkor adjál, megnézzük.
Miután kajáltunk, elmentünk a Starbucksba inni egy kávét. Hárman voltunk, Ted, Jan a bolgár gyerek és Én. A bolgár gyerek tökéletesen, folyékonyan beszéli az irodalmi arabot... olyan a bulgáriai egyetem arab szakjának első éve mint nálunk az angol kéttannyelvűeknek a nulladik éve. Orrba szájba nyelv, és ha nem tanulsz meg akkor maradsz még egy évet. Nálunk meg no comment (igen, tudom az Én hibám hogy nem tanultam meg arabul eddig). Szóval visszatérve a bolgár gyerekre: mindenre azt mondja hogy lehetetlen, káromkodik, szidja az időjárást. Bennt vagyunk valami légkondis helyen akkor szünetelen nyomja a fuckot a hidegre. Kimegyünk a 45 fokba és 5 perce után ugyanez a melegre. Néha kicsit zavaró, arról nem is beszélve hogy sokszor feleslegesen beszél.
Aztán megjött ma két orosz srác. Reggel láttam őket, azt hiszem Ők is elég jól beszélnek arabul. Nagyon vicces mert sok külföldit látok úgy, hogy van rajta egy poló amire bazinagy betűkkel rá van vésve az országa neve: az oroszon RUSSIA volt, a nigériain meg valami nigeria... Azon filóztam hogy nekem miért nincs piros-fehér-zöld pólóm nagy Hungary felirattal. Mindegy... Őket még nem ismerem, de ami késik az nem múlik. Az egyiknek tipikus orosz feje van: olyan annyi vodkát öntesz bele ammennyit nem szégyenlsz és még mindig semmi baja nincs feje. A másiknak pedig ukrán maffiózó feje.
Aztán már korábban (pár nappal) megjöttek a Japánok. Nah róluk még nem meséltem. Van három srác, meg kettő lány. A lányokat sajnos nem nagyon tudom megkülönböztetni egymástól, mert mindegyik ugyanúgy nézki. Szóval a srácok. Van egy emó szerűség, van egy '8a-as évekből teleportált programozó, meg egy olyan kis ari Japán aki mindig hülyén mosolyog és akkor teljesen eltűnik a szeme. Ide írom, de az oroszokra is vonatkozik, hogy még mindig Én vagyok a legmagasabb és a legjobban táplált. A japánok konkrétan a gyomromig érnek és sacc/kb 35-40 kilósak. Az oroszok pedig köpcösek, de azért kötöttebbek...
Az indonézek is ilyenek. Komolyan a fejükre nézel és nem tudod eldönteni hogy most 13 vagy 30 évesek. A termetük viszont alacsony. Hiába a dzungelben ügyesen kell mozogni, meg futni az indák között ha nem akarsz éhen pusztulni:D.Jöjjenek a lányok: Vannak tajwanról, koreából, japánból. Nah őket képtelen vagyok megkülönböztetni. Vagyis talán a tajwaniakat tudom. Ted úgy jellemezte őket hogy nagy csöcsük van, meg nagy hasuk:D:D:D Mindenesetre nagyobbak néhány helyen mint Én és katasztrófálisan öltözködnek. A koreaiak jobbak, de nem mindig tudom hogy jó nemzetiséget nézek-e. Szegényeknek a fejük tipikusan a Tom&Jerry-ben megismert szívlapát szindrómában szenvednek. Tudjátok amikor jó erősen arcon küldöd őket és kisimul minden, meg szétkenődik:)
Majd még biztosan írok róluk, most egyenlőre itt megrekedtem.
Bejegyzések
Az egyik tajwani lány, akit leüvöltöttem, azt mondta rád, hogy te vagy a Sunshine Boy. :) Szőke vagy és magas. :) Tök ari, nem? És azt mondta, aki rád néz, az mosolyog. :)
VálaszTörlésRám meg azt mondta, hogy én meg úgy nézek ki, mint egy angyal, és meg is ajándékozott egy pici angyalkával, nagyon édes volt.
És ki mondta ezt? A csaj, akit érkezése napján leüvöltöttem... Háát, velem meg az angyalsággal kilóg a lóláb, de aki rád néz, az tényleg mosolyog legalább :) "Sunshine Boy" :D
Ez jó:)
VálaszTörlésMondjuk kétségem sincs affelől hogy a Tajwani lányok a legnormálisabbak. Csendesek, de amikor megszólaltam nekik hogy szeretlek, Kína akkor azért néztek:)
Jó neked, hogy olyan optimistán állsz a dolgokhoz, mondjuk igaz, másként nem is menne. Először hirtelen nem tudtam, mivel is esztek, aztán rájöttem, hogy egykor én is ettem kanállal, meg ilyenekkel. És a tengerpart jobb, mint a filmletöltés, de ebben szerintem egyet is értünk. És ha eljönnél Shenyangba, akkor nem beszélnél szervezettségről. Ja, meg nem kell megvárnod a stranddal, most más programom van :)
VálaszTörlés