A következő címkéjű bejegyzések mutatása: teszt. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: teszt. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. november 22., vasárnap

Vasárnap van, teszteltem+bejrút

Mindig elcsodálkozok amikor ilyenkor felkelek a suli után, hogy jééé még csak Vasárnap van. Bezzeg Én már voltam suliban, bezzeg Én már csináltam sok mindent: írtam egy tesztet, megkergettem Alit, meg az alváson is túl vagyok. De haladjunk szépen sorjában:

Ma volt az eget rengetően nagy teszt, felfoghatjuk ZH-nak is. Kb 5 oldal volt, szövegértés, nyelvtan, levélírás.
Háááát hazudnék ha azt mondanám hogy tanultam rá, de mindenesetre azért itt az arab környezet meg az hogy naponta leülök a könyv-papír-füzet elé, és mímelek valami tanulás szerűt az meghozta a gyümölcsét.
A szövegértésem hihetetlenül javult, a leírtakat, a szöveget, mindent 100%-san megértettem, a kérdésekre remekül tudtam válaszolni. Emlékszem amikor a placement test volt, hát ott, akkor ezt tolják elém, akkor elsírom magam a tehetetlenségemben, de itt éreztem hogy wáó, ez meglepően könnyű. Szóval szövegértés kipipálva. Ezután jött a feketeleves.

Nyelvtani átalakítós-sikítós-ragos-babos feladatok: nem szeretem őket. Rájöttem hogy a többesszámokat felszínesen vágom, főleg leírni nem tudom őket :D (Walid letiltom a hozzászólásodat ha olyan:D). Meg hát azok a fránya ragok. Komolyan mondom elkezdtem az ujjamon számolni a rohadt alakokat meg hogy most melyik tum,tunna, vagy mi a tököm kell oda mögé. Idegesítő.... és nagyon fontos, szóval erre ráfekszünk.
Persze nem vagyok meglepve, Harságinál is Én voltam angolon az akinek soha, segg fingja nem volt arról hogy milyen nyelvtani szabályok vannak, és miért ezt használjuk. Azért használom mert passzol oda, kész.

Aztán jött a levél/esszé. Ne tessék hasra esni, egy kb 70 szavas kis cuccot írtam, arról hogy hogyan jöttem kuwaitba, és milyen itt eddig, hol lakom, mit tanulok...

Az egészből a tanulság az az hogy fejlődöm, ha csiga lassan is. Megpróbálom felgyorsítani.

Aztán ma ami még említésre méltó az az, hogy megkaptam az iqámát, ami a tartózkodási engedélyem. 1 évre szól, yeeehaaaaw, most már semmi problémám nem lehet, insallah. Egy teljes oldalon egy szép nagy ragasztott cucc van, a másik oldalon meg 10 dínár értékű pecsét meg egyéb cucc, ami nem is fontos :)

A másik fontos dolog hogy 95% már hogy megyek Libanonba pár napra, leginkább bulizni, de ha már ott vagyunk akkor megnézzük Bejrútot is.
4 ember mondott igent, azaz Rafal, Yani, Artur és Én lennénk az alap csapat de mivel tegnap sikeresen eltoltuk az indulást ezért még lehet hogy csatlakozik pár ember. Fasza lesz ide érzem.
Akkor elmesélem:

Még korábban Rafallal kitaláltuk hogy nagyon király lenne elmenni, valahova, leginkább Karácsonyozni, mert haza ugyebár nem mehetünk, mivel karácsonykor meg utána még egy hónapig tanítás van. Az első úti cél Bahrein volt. Gondoltuk autót bérelünk, meg minden és leugrunk egy picit. Igen ám de rájöttünk hogy ez nem akkor poén, mert Bahrein tulajdonképpen ugyanaz mint Kuwait, csak elszórva lehet kapni piát-legálisan. Mi lenne ha bejrútba mennénk? OKÉÉÉ:)
Ha valakinek még kellene pár dolog: google képek

Elkezdtük szervezni, mindent megnéztük. Repjegy olcsó, szállásra a legolcsóbbat válasszuk: konkrétan egy félig szétlőtt szállodára esett a választásunk, de a szobák jól néztek ki(csak a folyósokon robbant bomba) és úgyis csak pár óra alvásra meg a cuccaink tárolására kell... élet? Hát a kaját meg a piát azt egyszerűen meg lehet oldani, mert eszünk kebabot, de az éjszakai élet húzos lesz. Mindegy, fel vagyunk rá készülve, mindenen spórolunk, ezen nem fogunk.

Nééézd Nagyi, ilyen brutál fickók vigyáznának ránk, és ígérem nem barátkozok Hezbollah bácsikkal:

Aztán átbeszéltük a többiekkel, tegnap meg elmentünk egy jegyirodába megvenni a jegyeket, de probléma merült fel mert a jegyirodák többért akarják adni a jegyet a tervezettnél: mivel csak nekem van dombornyomott kártyám, csak Én tudnám megvenni a jegyeket, de nálam nincs annyi pénz. most az lesz hogy elmegyünk a bankba, mindenki odaadja a pénzét, feltoljuk a számlámra, és fizetünk (Anyu, kedves pénzügyi tanácsadóm, erről még azért Veled beszélnék).
Aztán a következő probléma hogy Oroszország nem tagja az Európai Uniónak (no shit...) és Bulgáriát sem akarták annak nézni. Ez azért fontos mert hirtelen nem tudtuk hogy hogyé van oda a vízum.
Aztán felmerült egy másik probléma is. Karácsonykor mennénk. 25-26-27. Ez mit jelent? Nem lesz nyitva semmi, nem lesznek partik? Hááát akkor tökön szúrjuk magunkat, de itthon, meg a haveroknak azt mondjuk hogy fasza volt.

OK, ezek éppen elég problémát jelentettek, szóval átraktuk az időpontot Január 7-10-ig. Újévkor nem tudunk menni, mert más sem hülye, az újév baromi drága, és már semmi hely nincs.

Szóval most így módosultak a tervek. A január első felében indulás most annyival jobb, hogy az eredetinél megint olcsóbb a repjegy, és a szállás, illetve biztosan vannak partik.Szóval szerintem dobni fogjuk a szétlőtt szállodát és nézünk valami 4-5 csillagost. Hogy miért? Mert megtehetjük. Mert megpróbálom beosztani a pénzemet, és már mielőtt kijöttem az lebegett a szemem előtt hogy Én utazni akarok, és élményeket gyűjteni. Hála a Magyar és a Kuvaiti államnak ez sikerül, mindezt az ösztöndíjból. KÖSZÖNÖM:) És ebben az a legszebb hogy a maradék pénzemből még Egyiptom is bele fog férni 1 hétre, látni a piramisokat, meg Kairót.


Mit írhatnék még? Óóó rengeteg dolgot de nem tudok mindent leírni, meg nem is nagyon akarok.

2009. október 11., vasárnap

Placement test

KÉPGALÉRIA

Kezdjük ott hogy felkeltem 8-kor, elkészültem és 20 perc múlva bekopogtam Theohoz (Ted, a Koreai szomszédom) hogy akkor megyünk? Ted még ott fetrengett az ágyában, hirelen azt se tudta mivan. Aztán felvilágosított: délben lesz a teszt. Óóóó király... nembaj, ha már felkeltem akkor elmegyek reggelizni. Reggeliztem egy jót, dumáltam a többiekkel (az indonéziaiak sem tudták hogy nem lesz suli), majd hazajöttem és megcsináltam pár feladatot. Utána nyomás tesztet írni.
Nah hát nagyon vicces volt. Placement test, csak arra szolgál hogy besoroljanak minket csoportokba. Volt aki megkapta a tesztet, ráírta a nevét és beadta. Hmm. A japók meg a kajáldában nem tudták elolvasni az arab írásokat. Úgy nézem vannak itt kezdőbbek. Én legalább írok és nagyjából helyesen is olvasok, bár még van mit csiszolni. Nahh mondom, Én megpróbálom. Érdekes volt, és baromisok. Baromisok volt, mert ugye nekem még azzal is kell szarakodnom hogy normálisan elolvassam és kb mint a németben, halkan ki is mondom a szavakat, és akkor jövök rá hogy mit is jelent valójában. Csak ellentétben a némettel itt jó ha minden 5. szót megértettem... Megírtam, nagyon sokat tippeltem, de legalább kűzdöttem egy kicsit. Reni mondta hogy figyeljem meg, kúrvajó lesz a tippelésem. Nah Én ebben nem bízom, viszont majdnem biztos vagyok abban hogy ha 10 hónap múlva elém teszik ezt a placement testet akkor hiba nélkül fogom kitölteni.
Miután megvolt mentünk kajálni. Bármennyire is jó a kaja, olyannyira ugyanolyan dolgokat eszünk nap mint nap, hogy eljutottam oda hogy nem kívánom, mégis éhes vagyok. Pedig higgyétek el, nem a finnyáságom miatt van a monotonitás. Én MINDENT kipróbálok, de komolyan. Rámondja a faszi a Ma hadza? (miaz?) kérdése hogy lahm (hús) és ennyi. Semmi mást, jólvan akkor adjál, megnézzük.
Miután kajáltunk, elmentünk a Starbucksba inni egy kávét. Hárman voltunk, Ted, Jan a bolgár gyerek és Én. A bolgár gyerek tökéletesen, folyékonyan beszéli az irodalmi arabot... olyan a bulgáriai egyetem arab szakjának első éve mint nálunk az angol kéttannyelvűeknek a nulladik éve. Orrba szájba nyelv, és ha nem tanulsz meg akkor maradsz még egy évet. Nálunk meg no comment (igen, tudom az Én hibám hogy nem tanultam meg arabul eddig). Szóval visszatérve a bolgár gyerekre: mindenre azt mondja hogy lehetetlen, káromkodik, szidja az időjárást. Bennt vagyunk valami légkondis helyen akkor szünetelen nyomja a fuckot a hidegre. Kimegyünk a 45 fokba és 5 perce után ugyanez a melegre. Néha kicsit zavaró, arról nem is beszélve hogy sokszor feleslegesen beszél.

Aztán megjött ma két orosz srác. Reggel láttam őket, azt hiszem Ők is elég jól beszélnek arabul. Nagyon vicces mert sok külföldit látok úgy, hogy van rajta egy poló amire bazinagy betűkkel rá van vésve az országa neve: az oroszon RUSSIA volt, a nigériain meg valami nigeria... Azon filóztam hogy nekem miért nincs piros-fehér-zöld pólóm nagy Hungary felirattal. Mindegy... Őket még nem ismerem, de ami késik az nem múlik. Az egyiknek tipikus orosz feje van: olyan annyi vodkát öntesz bele ammennyit nem szégyenlsz és még mindig semmi baja nincs feje. A másiknak pedig ukrán maffiózó feje.

Aztán már korábban (pár nappal) megjöttek a Japánok. Nah róluk még nem meséltem. Van három srác, meg kettő lány. A lányokat sajnos nem nagyon tudom megkülönböztetni egymástól, mert mindegyik ugyanúgy nézki. Szóval a srácok. Van egy emó szerűség, van egy '8a-as évekből teleportált programozó, meg egy olyan kis ari Japán aki mindig hülyén mosolyog és akkor teljesen eltűnik a szeme. Ide írom, de az oroszokra is vonatkozik, hogy még mindig Én vagyok a legmagasabb és a legjobban táplált. A japánok konkrétan a gyomromig érnek és sacc/kb 35-40 kilósak. Az oroszok pedig köpcösek, de azért kötöttebbek...Az indonézek is ilyenek. Komolyan a fejükre nézel és nem tudod eldönteni hogy most 13 vagy 30 évesek. A termetük viszont alacsony. Hiába a dzungelben ügyesen kell mozogni, meg futni az indák között ha nem akarsz éhen pusztulni:D.

Jöjjenek a lányok: Vannak tajwanról, koreából, japánból. Nah őket képtelen vagyok megkülönböztetni. Vagyis talán a tajwaniakat tudom. Ted úgy jellemezte őket hogy nagy csöcsük van, meg nagy hasuk:D:D:D Mindenesetre nagyobbak néhány helyen mint Én és katasztrófálisan öltözködnek. A koreaiak jobbak, de nem mindig tudom hogy jó nemzetiséget nézek-e. Szegényeknek a fejük tipikusan a Tom&Jerry-ben megismert szívlapát szindrómában szenvednek. Tudjátok amikor jó erősen arcon küldöd őket és kisimul minden, meg szétkenődik:)

Majd még biztosan írok róluk, most egyenlőre itt megrekedtem.