Omán: első nap

KÉPGALÉRIA
A galériában 45 kép van.

Hol is kezdjem?
Egy hete nem írtam a blogra, de az azért volt, mert elutaztam Ománba. Omán az arab félsziget legkeletibb csücskében van. Híres az erődítményeiről, a folyómedreiről amiket a későbbiekben wádiknak fogok hívni.
Omán éghajlata vicces, van benne sivatag, van benne hegy, a délebbi régiók pedig beleesnek a monszun övezetbe.

Szóval...
Megérkeztünk rendben, minden úgy ment az álom. Kuwait Airwayszel mentünk, Reni azt írta róluk hogy isteniek... nos Én ezzel nem értek egyet. Szakadt gép, szakadt ülések, szakadt minden. A kaja jó volt.
És sikerült arra is rájönni hogy mitől tart 3 óráig Kuwaitból Ománba menni. Ugyanis megálltunk Abu Dhabiban... pompás.

Szóval kocsi átvétel a reptéren: egy Nissan Sunnyt kaptunk a kiválasztott Mitsubishi Lancer helyett, de üsse kő jó lesz ez is. Nagy volt, kényelmes.
Elindultunk Nakhal felé.

Nakhalban az utunk egy erődbe vezetett. Az erőd csodaszép volt, szépen restaurálva. Itt rengeteg képet csináltunk. Az erődből csodaszép kilátás is nyílt a környező vidékre. Itt láttam életemben először pálmaligetet. Láttam már sok pálmafát, sőt, sokat egy helyen is. De ennyit még az életben nem láttam. Sűrűn egymás mellett. A pálmafákat az épített és szépen rendben tartott falaj rendszer tartja életben. A falaj az gyakorlatilag csatorna. nyitott, és megy benne a víz. Nagyon poén.

Az erőd után tovább mentünk és megérkeztünk egy melegforráshoz. Ez gyakorlatilag egy wádiban van, ott is a végén. Úgy kell elképzelni hogy 3 bazinagy szikla közt van egy fej méretű rés és onnan szüntelenül bugyog elő a meleg víz. Ezt körbe is építették, folyamatosan fürdenek is benne. Poén.
Itt mi is lazítottunk egy picit.

Utána indulás Rustaqba ahol az esti szállásunk volt. Két ágyas szoba, hárman benne, de kaptunk extra ágyat.
Borozás, meg hülyülés volt az esti elfoglaltság.

A jordán kaland

Holnap délben felszállok a repülőgépre és egészen Jordániáig meg sem állok.

Ezen alkalomból készítettem ezt a kis plakát szerűséget. Úgy döntöttem nem rakom ki header-be, mert semmi értelme, ám úgy tervezem hogy minden jordániai bejegyzés előtt ott lesz ez a kép, fémjelezve, hogy mégis miről van szó.

Elvégre az első nagyobb kirándulásról van itt szó, és nagyon várom már. Természetesen lesz ománi meg többi is. Ki tudja milyen országba megyek még...:)

Nos a programot még mindig nem tudom olyan nagyon pontosan, de már kezd rajzolódni. Aki kíváncsi rá az olvasson még egy kicsit tovább, aki nem, annak nem kell.

Megérkezek Ammánba ahol Walidéknál fogok lakni és még egyszer nagyon szépen köszönöm neki/nekik ezt a lehetőséget.
Ammánból rögtön lemegyünk Aqabába ahol remélem fürödni, strandolni, kicsit szórakozni fogunk, illetve innen megyünk majd túrázni a Wadi Rum nevezetű gyönyörű helyre, illetve Petrába. Petrában úgy tervezzük, hogy aludjunk is egyet, majd meglátjuk.

Az első fele a jordániai útnak ezzel bizonyosan el is fog menni. Utána vissza Ammánba ahol szerintem nagyon sokat fogunk szórakozni. Innen megyünk a Holt tengerhez, Jerashba az ősi római városba, illetve a környéken lévő kis falukba. Fogunk innen menni túrázni a hegyekbe is, meg sok sok sört és whiskyt fogunk inni.

Szuper lesz. A blogfrissítést nem tudom hogy fogom tudni megoldani, de ha mást nem akkor csak képeket igyekszek majd felrakni.

Stay tuned! :)

Kuwait, 2. felvonás

Újra itt kuwaitban.

Minden nagyon poros, és ahhoz képest hogy honnan jöttem, minden baromi meleg.
Ez első emeleten még tűrhető a hőmérséklet, de amint feljöttem a 10.-re majdnem beájultam. A szobámban 31 fok van, és sajnos nem tudok vele mit kezdeni, mivel Kuwaitban még mindig tél van, ami annyit jelent, hogy a légkondiból forró levegő jön.

Nem vicces... Hála istennek a létfontosságú dolgokat már tegnap este eljuttattam egy hűtőbe, de a csoki meg nagyi süteménye még igencsak izzad. Szóval meleg van.

A szobámban centi vastag homok volt mindenhol, azt takarítottam egy ideig, meg Rafallal beszélgettem. Most meg majd megyünk körbenézni, hogy mégis mi történt. Nemzeti ünnep van, ami miatt az egyetem, a campus, meg minden úgy néz ki mint Las Vegas, de inkább ilyen karácsonyi hangulat van:)

A repülőút megint kellemesen telt, a gyomromban kellő mennyiségű sört csempésztem be az országba, a Lufthansa előtt meg le a kalappal. Semmi késés, semmi kényelmetlenség. Ha tudom máskor is őket fogom elővenni.

Most viszont megyek. A blog "újraindul", innentől folyamatos frissítések várhatóak. Addig is mindenki legyen jó.