Taj Mahal

KÉPGALÉRIA
A galériában 86 kép van. KATT a többi képért!!!!

Kora reggel keltem, hogy a napfelkeltét azt a Taj Mahaltól nézzem végig, hogy ne legyenek sokan illetve, hogy lássam így:)

Mint ahogy máshol is, itt is érvényesül a papírforma. Az odavezető út koszos, rendetlen meg minden indiai baja megvan, ellenben ha megveszed a jegyet, belépsz (és mint mindenhol itt is fegyveres őrök motoznak át) és egy teljesen más világban találod magad. Tilos a köpés, tilos a szemetelés, tilos minden ami oly természetesnek tűnik a falakon kívül.

Én a nyugati kapun mentem be. Amikor a riksa kirakott akkor nem akartam elhinni, hogy itt vagyunk, mert még kb. a koszban és a városban voltunk. Aztán mondta, hogy beljebb kell mennem, de oda nem tud elvinni. Ha az ember azt hiszi hogy a Taj Mahal kint van a susnyásban, akkor most elmondom, hogy nem, nincs.


Szóval bementem, viszonylag nagy belső udvar, majd pedig a főkapu. A főkapun keresztül már átjött a Taj Mahal sziluettje. Nem volt semmi:) Innentől kezdve meg már egyértelmű merre mentem. A Taj előtti vizes részen éppen hogy csak egy kevés víz volt, hogy legyen tükörképe a palotának.


A Taj Mahal nagyon fehér, és hatalmas. Kb ennyit tudok róla mondani. Oldalt van két épület, amiből csak a bal oldali a mecset, a jobb oldali csak simán egy ugyanolyan épület, hogy megmaradjon a komplexum szimmetriája. Csodálatos, de igazából tényleg csak ennyi. A partról látni a Yamuna folyót (most inkább valami patak) és a Taj Mahal tövéből látni az ugyancsak fehérlő Agra Fortot ahol korábban voltam. Tessék megnézni a képeket:)

Utána vissza Delhibe az egyik legkényelmetlenebb vonatúton amit Indiában elszenvedtem. Majd még lesz folytatás, vagy egy másik bejegyzés. Az utolsó képeken egy kis Delhi látható, kora reggel, bóklásztam még egy kicsit mielőtt kimentem volna a reptérre. Van két videóm is, lehet azokat majd később feldobom.

Agra Fort, Fatehpur Sikri

KÉPGALÉRIA
A galériában 112 kép van.

Sawai Madhpourból vonattal mentem tovább Agrába. Fura volt hogy kb. bagóba került a jegy, gondoltam is, hogy nem lesz valami jó utam.

Nos sleeper classon utaztam, ami a legalja az indiai vonatutazásnak, de hálaistennek sok hely volt. Ezt úgy kell elképzelni hogy mindenhol ágyak vannak, ám nappal fel kell hajtani őket hogy ne zavarja az ülő utasokat. Mivel nem voltunk sokan (és ez tényleg sokat számít) nagyon kényelmesen utaztunk, az első órában még aludtam is nagyot.

Utastársaim. Jó fejek voltak, segítettek:)

Első óra? Miért hány órát vonatoztál kedves Bálint? 226 kilométert kellett megtennie a vonatnak, ami egészen pontosan hét és fél órában telt. Jól olvastad, 7,5 óra. gyakorlatilag az egész napom ráment... Ez egy csütörtöki nap volt.

Este értem Agrába. Felkutattam a hotelt, majd utána elmentem csattogni Agrába. Vicces hely. Ugyanolyan mint a többi...

Másnap Péntek lévén nem volt nyitva a Taj Mahal, szóval maximum csak messziről lehetett bámulni. Akkora hova? A terv az volt, hogy kora reggel kelek, és az első buszok egyikét elérem Fatehpur Sikri-be.

Fatehpur Sikri egy olyan város amit a Akbar uralkodó építtetett egy jóslat valóra válása miatt. Megépítette a város, a palotát, meg mindent, élt itt 4 évet, majd elköltözött mert annyira unalmas volt. Másfél óra volt a buszút oda, szerencsére oda-vissza volt ülőhelyem. Baromi meleg volt, és a busz szakadt roncs volt, ennek ellenére az odautat nyugodtan nevezhetem teleportnak mert átaludtam.

Fatehpur Sikribe érve gyakorlatilag a város közepére rakott le minket a busz. Közel volt a mecset, illetve a palota ahova menni akartam. Fent volt egy dombon és ahhoz hogy oda feljussak át kellett verekednem magam a bazáron, a tömegen és egy nagy adag nyomortelepen. Volt egy csávó aki követett, meg mindig mondta hogy hova menjek. Már kicsit járatosabb voltam, illetve pontosan tudtam hogy hova megyek, mert látótávolságban volt a célom. Ugyanakkor itt volt az első eset amikor egy kis hányingerem lett a bazár utáni nyomorteleptől.

Igen, abban ott fürödtek.

Később megállapítottam, hogy Én a hátsó bejárton mentem fel, ahol ugye a nyomor van, meg a kosz... nah, ez volt eddig az egyik legdurvább. Konkrétan a rajtam lévő ing árából itt az egész kerület egy hónapig jól lakik.
A hozzám szegődött csávót észre se vettem, de lökte a rizsát. Felőlem azt csinál amit akar.

A hozzám szegődött csávó. Az átlag indiai méret látható a képen. Lehet ezért bámult mindenki?

A mecset ugyanolyan volt mint a többi mecset. Ám a közepén volt egy fehér mészkőből faragott síremlék ahova nagyon sokan járnak, ugyanis szerencsét hoz. Mondanom sem kell hogy ez gyönyörű volt. A képeken talán látszik, de úgy volt megcsinálva, hogy aki bent volt az látott mindenkit aki kint volt, de aki kint volt, az nem nagyon látott be.

Aztán át a palotába. Természetesen kis-millióan mondták hogy guideot fizessek, csak kétszáz rupia, meg szar lesz vezető nélkül. Természetesen nem mondtam semmit, csak megvettem a jegyet, aztán mentem be. Nagyon jó hely ez a palota, nem is csoda, hogy felkerült az Unesco világörökség listára. Gyakorlatilag nem használták soha.

A mecsetben lévő fehér mészkő sír és annak kidolgozása. Hihetetlen

Itt nagyon viccel volt: kb 20 perc után jött egy guide, aki elkezdte mondani a történelmet, meg mutatni mindent. Mondtam neki hogy nem akarok guideot, meg nem jöjjön velem... De Ő jön, mert Én nem hiszem el, de Ő itt dolgozik. Aha. Megyek a saját utamon, a csávó nagyjából jön velem, magyaráz. Majd megérkezünk egy nagy placcra, ahol Én elkezdek az ellenkező irányba menni mint amit Ő mond. Mondja, hogy az nem jó erre kell mennem. Erre leülök egy padra és csak gyönyörködök, meg nézem a palota fő részét-udvarát. Erre megszólal, hogy jah le akarok ülni! Persze ülj csak le nyugodtan... Csupán annyit válaszolok, hogy persze hogy leülök mert azt csinálok amit akarok.
Jó akkor adjak neki pénzt hogy körbevitt. Mondom Te hülye vagy, nem kértem, Te jöttél magadtól... Miután megint mondta, de úgy tettem mintha ott sem lett volna elviharzott. Többször mondtam neki, hogy nem kell guide, hagyjon magamra, ám Ő csak követett. Így járt.

Az ominózus leülök mert Én azt akarom.

Mögöttem a híres Panch Mahal. Ott híres:)

Utána vissza Agrába. Kicsit hosszabb útnak tűnt, főleg hogy a vonat is jött, és meg kellett várnunk míg elmegy előttünk: olyan mint otthon, addig tart hogy bealszol mire jön...
Az út nagy részét egy muszlim lánnyal társalogva töltöttem. Ő ült mellém, mert már máshol nem volt hely, aztán beszédbe elegyedtünk.

Szemetelnek mindenhova...

Zsúfoltság

Agrában pedig az Agra fortba mentem el. Természetesen ez is világörökség. Hatalmas, talán nagyobb mint a Red Fort Delhiben, illetve csodaszép fehér mészkővel van díszítve egy csomó helyen.

Agra Fort bejárat

Az uralkodó az alap vörös mészkőből épült erődöt csinosítgatta a kedvenc fehér mészkővel.

A háttérben lévő csodáról majd holnap bővebben:)

Ranthambore

KÉPGALÉRIA
A galériában 75 kép van.

Másnap, miután megszabadultam az idióta hotel managertől elindultam, hogy egy kis vonatozás után Sawai-Martenpurban kössek ki ahonnan tuktukkal menjek tovább Ranthamboreba.

Itt sem különbözött semmi attól amit eddig láttam, de itt nem volt olyan tömény. Ranthambore kicsi kis falunak számított a Ranthambore Természetvédelmi Park mellett. El kell áruljam, hogy ez a hely jött be a legjobban olyan szempontból hogy nyugodtabb volt, nem volt annyi szemét, nem volt annyi ember, és nem akart engem annyi ember bámulni. Persze itt is voltak érdekes dolgok, de azért a tömeg számít.
Illetve szép tiszta levegőt lehetett szívni.

Tigris szafarira mentem. Kora reggel. Jó volt, gyönyörű volt. Itt komolyan nem tudok mit mondani, a képeket tessék nézegetni, mert azok beszélnek helyettem. Annyi még tudni kell, hogy az állatok nagyon közvetlenek voltak, nagyon közel merészkedtek, és viccesek is voltak.


A másik fontos tudnivaló és gyanítom, hogy a képeken nem tűnik fel annyira, de a Tó amit fényképeztem az hemzsegett a krokodiloktól. Tigrist sajnos nem láttam, de így is bőven megérte ez az egész.

Az új barátaim...

Az utolsó képek azok a faluban történt grasszálásomból vannak. Mint mondtam ez már nem volt rossz. Este pedig egy fiatal ír párral vacsoráztam akik tanárok Írországban, és mivel nyáron nincs tanítás, ezért gondolták körbeutazzák itt a környéket: India, Vietnam, Burma...

Swastika. Nem, itt nincsenek nácik... (jól is néznénk ki...)

A szent állat. Rafal azt mondta, hogy szent csontváz. Képzelem mi járhat a boci fejében... jobb lenne inkább felhizlalva megdögölni nem?

Jaipur videóval

KÉPGALÉRIA
A galériában 112 kép van. Tessék kattintani, mert itt vannak a képek!!!

Másnap kora reggel indultam az NDLS-re, elkapni a reggel hatos vonatot. Első vonatutazásom Indiában... nos a kijutás nem volt valami kellemes, át kellett kelni kb sötétben fél Pahar Ganjon és a fő bazáron, ám mivel mindenki aludt még, így könnyebb volt mintha este mentem volna.

Az indiai vonatozásom, ellentétben az egész indiai élménnyel fokozatosan vezetett be a pokol legmélyebb bugyraiba. Az első vonatozásom, Delhiből Jaipurba az abszolút első osztályon történt. Ez azt jelenti hogy 300 kilóméter vonatozásért cirka 6000 forintot kellett fizetni. Ez mondjuk nem is rossz, tekintve hogy milyen kiszolgálást kaptunk. Hatalmas hely, kényelmes ülések és pincérek hada szolgált ki minket. Tényleg nagyon élveztem, komolyan teletömtek, és elmondhatom, hogy nyugodtan, pihentem szálltam le a vonatról.

Jaipurban fogtam egy taxit, és elmentem a szállásra. Kellemes csalódás volt, nagyon rendes rendezett otthonom volt. Amint beléptem a belső udvarba nem a szokásos kosz-szar kombó ütött meg hanem egy kis zöld, ez szép kis veranda... a 10 nap legjobb szállása volt.

Ugyanakkor Jaipur... Nah az viszont a 10 nap talán egyik legundorítóbb városa volt. Bár Agra versenyre kelhet vele... Elképesztő. Első nap sétáltam egy nagyot a városban, eljutottam ide-oda.
Itt volt az amikor a főutcán egy bácsi, aki láthatóan nagyon szegény volt, mert nem volt ruhája, ott állt nem messze egy nagyobb kereszteződésben. Nem csinált sok dolgot, mivel egy szál micsodában a főutca mellett állni gondolom nem lehet kellemes, de egy valamit azért mégis: nagy dolgot művelt. Pucéran, az egyik főutca mellett, és miközben elmentem mellette (pár méterre) éppen összeszarta magát. Nos, eddig csak guggolva szaró indiait láttam, de a bácsi egy egész új szintre emelte a művészetet.

Jaipurban sok helyen voltam. Voltam az Amber Fortban. Ez valami gyönyörű. Hatalmas, mesébe illő. Nem tudok hirtelen többet írni, nézzetek képeket.

Aztán felmásztam a Jaigarth Fortba. Ez egy jó 200 méterrel az Amber Fort fölött van. Hihetetlen meleg volt, megszenvedtem mire feljutottam oda, de megérte. Nagy, szép a kilátás és tényleg csodálatos. Itt volt kiállítva az egyik legnagyobb ember alkotta ágyú. Állítólag nem használták soha, de vontatni vontatták, és 54 ökör kellett hozzá...

Utána vissza Jaipurba, ahol megálltunk a Jal Mahal előtt. Vízben van, úszva odamehetsz...

Utána pedig be a városközpontba, ahol a city palaceba mentünk. Király volt. nagyon szép. Kiállítások, audioguide, meg minden mi szem szájnak ingere.

Utána átmentem az obszervatóriumba. Nem volt király, de megnéztem. Annyira meleg volt, hogy majdnem beájultam... Utána még elcsászkáltunk a városban pár helyre, de semmi különleges. Hulla voltam estére.

Viszont még hátravolt a Galt templom, amit másképpen majomtemplomnak is hívnak. Több ezer majom is van állítólag, de odáig nem mentem el. Bőven elég volt a kilátás a városra, illetve a majmócák. Aranyosak voltak, nem akartak megenni vagy bármi ilyesmi.

Delhi

KÉPGALÉRIA
A galériában 107 kép van.

Delhiben idegenvezetést kaptam, egy napig csak Delhiben rohangáltam ide oda. Ez jó volt, mert autóval, gyorsan, kényelmesen tudtam mozogni. Túl sokat nem tudok mondani... inkább beszéljenek a képek, majd úgyis kérdeztek mindenfélét.

Első utam a Jama Masjidba vezetett. Impresszív, szép mecset ami az úgymond Old Delhiben található. Ez annyit tesz, hogy a nyomor közepén van. A szokásos dolgokból van sok: szar, hugy, emberek, kosz, bűz...

Maga a mecset tetszett, de az már kevésbé, hogy nincs beltere. Valahogy üresnek hatott így.

Mögöttem a Chadni Chowk

Utána átmentem a Red Fortba. Nah ez egy szupi kis hely. Szépen rendben van, és a Lodi Garden után a következő hely ami nagyon tetszett. Volt benne nyitott rész, volt benne egy kis fegyver múzeum, illetve a kihagyhatatlan audiencia-hall-ok. Ezekkel még sokszor, sok helyen találkoztam, szóval Ti is fogtok. Itt az éppen aktuális uralkodó tartott mindenféle audienciát, szép trónja is volt az esetek többségében, csak azokat mindig ellopkodták.

A Red Forttal szemben lévő utcácska az úgynevezett Chadni Chowk ami borzasztó. Nem is merészkedtem végig be, mert az első teljes értékű napomon még mindig nem igazán volt meg a gyomrom ezekhez a dolgokhoz.

A Red Fort. A mai napig intéznek innen elnöki beszédeket

Red Fort kertje

Muhaha

Őt nyomták a kezembe. Nem csak ő volt meglepve... Gondolkoztam mi van akkor ha véletlenül átdobom a korláton miközben veszem elő a fényképezőm...

45 increased attack speed, +2 to light traps, assasin only

Természetesen a Red Fortban is mindenki bámult, ami meg kell mondjam, hogy nagyon zavaró. Egyáltalán nem tudják mi az a személyi szféra, és kb úgy éreztem magam mintha valami nagy beteg lennék vagy nem is tudom... Kellemetlen volt.
A másik baromi vicces dolog az a folyamatos fotózkodás volt. Az indiai turizmus nagyon működik, most alig voltak külföldi turisták, így Én valami különlegességnek számítottam. Millió indiai kért meg hogy hadd csináljon velem egy fotót, meg állította oda a gyerekeit mellém, hogy a külföldi vándorral had legyen fénykép az albumban.
Egyik alkalommal egy kislányt nyomtak a kezembe, hogy várjá' már egy picit mert kéne egy fénykép a gyerekkel... Akkor már Én is kérek egyet:D

Szóval elképzelem ahogy kismillió indiai családi albumban ott virít a fehér fejem a lurkókkal...

Következő állomás a Humayun Tomb volt. Hatalmas uralkodó, hatalmas, szépen rendben tartott síremléke volt. Szerettem. Itt eltöltöttem egy kis időt. A képeken később észrevettem, hogy valószínűleg itt szart le egy madár... előfordul állítólag szerencsét hoz. Őszintén nem tudom megmondani, hogy így volt-e vagy sem.

Út Humayun sírjához

Szép volt. A Taj Mahal sokszorta nagyobb

Ezután átmentünk a Lotus (Bahai) templomba. Ez egy jó kis templom ami elvileg azért készült hogy az összes vallást lehessen gyakorolni benne. Nos a képeken nagynak látszik, de egyáltalán nem nagy. Baromi meleg van, és csak mezítláb lehet bemenni, vagy megközelíteni. Ez akkor lesz nagyon vicces amikor nincs elég "hideg" talaj és konkrétan itt fordult elő az első esett hogy egy kisebb indiai tömeget tettem arrébb:D Rohadt forró volt ám a napsütötte kő...

Itt még cipőben de félúton le kellett venni...

Utána bementem egy nagyon szépen kialakított múzeum szerűségbe, természetesen ez mind ingyen volt (és nem akartak lehúzni, hol vagyok??). Korrekt volt, láttam ezt is.

Ahonnan innen mentünk az a Qutab Minar volt. Ez egy bazi nagy kőoszlop. Azt mondják ,hogy ez a világon a legnagyobb ember alkotta kőoszlop. Én elhiszem nekik. Szépen néz ki, mint minden túrista látványosság ez is rendbe van tartva. Kövek, romok, elolvastam az összes leírást ami ott volt, meg ami nálam volt.
Volt még egy oszlop, egy fémoszlop. Több száz éves és nem rozsdásodik. Állítólag olyan tiszta ötvözetből készült, olyan technológiával amire mind a mai napig nem találták meg a magyarázatot, hogy hogyan is csinálták. Ez érdekes. Szerintem ide is eljutottak a Goa'uldok.

Mögöttem a kőoszlop. Látszik hogy nem Én fényképeztem... akkor benne lett volna az egész oszlop:D

Az öreg autók a Hindustan Ambassador. A fehéreket az államhivatalnokok használják, a sárga-fekete pedig taxi. Angol licenc alapján, kb '63 óta gyártják... király lehet:D


Utána pedig a felvonulási útra mentünk, a Delhi Gate-hez, illetve a vele szemben lévő kormányzati palotához és parlamenthez. Nah ez nem volt nagy szám.

Delhi Gate. A felhajtott gallérnak kivételesen haszna van: nem ég hólyagosra a nyakam. És igen, baromi meleg volt.

Mögöttünk a Delhi Gate, elöttünk a kormányzati negyed. Jó elöl a távolban pedig a kormánypalota. Szép kerítése volt:)

Az utolsó képeket a New Delhi vasútállomást láthatjátok, illetve Pahar Ganj-t ahol laktam. Illetve pár bocit. Azok is viccesek voltak.

NDLS azaz New Delhi Railway Station

Pahar Ganj, Main Bazaar. Az utca amiben a hotelem volt. Valahol nagyon bent. Mi a vélemény? A galériában a többi kép is innen, illetve beljebbről való. A szemcsés kép meg azért olyan mert ekkora volt a por/szmog.

Bevezetés, utazás, első élmények-Delhi

KÉPGALÉRIA
27 kép van a galériában.

Előrebocsájtom, hogy az indiai utam leírásakor nem fogom követni az eddigi sémát. Lesz egy prológus, meg egy epilógus, illetve a főbb látnivalók kapnak egy-egy bejegyzést. Fogok mesélni, lesznek szituáció leírások, de többségében a képek fognak beszélni helyettem.

Kezdem rögtön a kijózanító ténnyel, amire sajnos nekem is rá kellett jönnöm egy idő után, hogy nem csodaországba érkeztem. Ha valaki azt gondolja magáról, hogy sokat látott, ellenálló, fasza gyerek, akit nehéz palira venni, illetve átlát dolgokon, akkor javaslom utazzon el egyedül Indiába. Rengeteg mindenre fog rájönni.

Soha nem tanultam magamról, illetve úgy általában a dolgokról annyi mindent mint Indiában. Rengeteg hibát elkövettem, kezdve azzal, hogy nem készültem fel eléggé egy ilyen úthoz, hogy nem volt meg sok minden ami egy ilyen úthoz kell, illetve talán a legfontosabb hibám, az a teljesen hibás képzet kialakítása arról a helyről ahova megyek.

A dolgokon átlátó, kemény, fasza gyerek ha nem is az első pillanatban, de a másodikban bizony egy picit összeomlott és kellett egy kis idő mire összeszedte magát...

De kezdjük a legelején. Az utam este indult, és kora reggelre értem oda Delhibe, ami az Én biológiai órám szerint még bőven hajnal volt, de mit van tenni, ha ekkor érkezik meg az ember?
Kuwaitból Gulf Airrel mentem Bahreinbe és onnan szólt Delhibe a jegyem. Átszállásra 55 percem volt Bahreinben. Vagyis lett volna... Ugyanis Kuwaitban 40 percet késett az indulással a gép, illetve nem is mentünk valami gyorsan. A kedves olvasó gyanítom már látja a problémát.
Hál istennek a Gulf Airnél értik a csizíót, így sörrel enyhítettem gondolataim hevességét... illetve egy nagyon jót beszélgettem egy kuvaiti emberkével, aki bejárta már Európát, és most Bahreinbe megy a feleségével VB-t nézni. Hogy miért nem lehet Kuvaitban nézni? Ott nincs alkohol. Ennyi. Elbeszélgettem vele dolgokról, és kiderült, hogy ugyan Ő muszlim, de ez már rég nem arról szól, hogy nem iszunk meg mindent megtiltunk. Egyszerűen arról szól, hogy ha hazamegy Kuvaitba, akkor úgymond tradicíókat követ, illetve betartja az illemszabályokat. Ám simán elautózik a haverokkal (vagy repül) egy hosszúhétvégére Bahreinbe hogy felöntsenek a garatra:).

Bahreinben az átszállásra kemény 5 percem volt. Ezt biztonsági ellenőrzéssel meg mindennel együtt sikerült megcsinálni. Túl sokat nem láttam a bahreini reptérből, mert pakkostul végigsprinteltem az egészet. Ilyet eddig csak filmben láttam, de a loungeban konkrétan sorfalat álltak az őrök és mondták, hogy hajrá, el fogom érni. Érthető, ha valami kisgyerek elém ugrik, az ott helyben szörnyethal.
Delhibe a gép már csurig volt indiaival.

Indiai idő szerint reggel hat körül érkeztem meg. Minden rendben volt, a sofőr kint várt egy táblával. Egészen addig rendben volt minden érzékem, illetve önbizalmam amíg meg nem érkeztünk a szálláshoz. Nos, a bazár kellős közepén volt a szállásom és most nem túlzok: a szar, az emberi-állati hugy, szemét, nyomor közepén. Konkrétan nem akartam kiszállni az autóból.
Aztán be a hotelbe. Turbános, fiatal indiai fogadott, megmutatta a szobámat, ami szintén nem olyan volt mint amilyennek elképzeltem, de pihennem kellett. Semmit nem tudtam aludni vagy pihenni. Hál istennek, jó fej segítőkész emberke volt, hatalmas mértékben enyhítette a sokkot.

Aznap a "pihenés" után programot terveztem/ünk, ami hiba volt, mert ugyan a program fényévekkel jobb volt, mint ahogy Én azt elképzeltem, elterveztem, de a naivitásom, gyengeségem, illetve még sok egyéb tényező alaposan megkeserítette az életem. Magyarán egy hangyányit lehúztak. Amikor elöszőr azt hiszed, hogy nyertél, hogy jót tettél és egy kicsivel utána szembesülsz azzal, hogy mégiscsak sikerült átbasznia valakinek akkor az nem kicsit fáj. Ezek után vagy felállsz, megrázod magad és kihozod a szituációból a maximumot, vagy ott helyben feladod és elvérzel. Én az előbbibe tartozom. Kellett hozzá egy pofon, kellett hozzá egy akkora tanulság amit az életem végéig emlegetni fogok, de ez kellett ahhoz, hogy túléljem és lássam azt (sőt még többet:) ) amit elterveztem.

Délután szobát cseréltem, mert borzasztó volt az első, kismacskákat tanítottam meg szállni (amikor 2 napig nem alszok és nem hagynak aludni, akkor nincs az az isten aki megóvjon valakit/valamit a haragomtól), illetve délután várost néztem.
Eljutottam a Lodi Gardenbe, ami egy gyönyörű hely, metróztam, illetve csak úgy sétálgattam össze vissza. Gyakorlatilag össze-vissza tébolyogtam, és próbáltam feldolgozni Delhit, Indiát. Ez jó volt.
Elképesztő méreteket ölt a szegénység, mindenhol szemét van, senki nem törődik azzal, hogy hova üriti a felesleges anyagokat. Sokkoló.

Tipikus kereszteződés, egy jól szituáltabb környéken...

Lodi garden. Itt kikapcsolódhattam picit. Szerettem

Persze hogy az első nap ki kellett próbálnom. Van egy feelingje. A továbbiakban rengeteget használtam

Ami még az első nap nem is annyira jött le, de a többivel folyton csak erősödni látszott, az az, hogy Én egy majom vagyok az állatkertben, mindenki bámul, mindenki le akar húzni, követnek, pénzt követelnek... undorító. Én vagyok a gazdag fehér ember, ami hihetetlen, de itt még jobban érvényesül mint bárhol máshol, ahol eddig voltam.
Annyit még hozzá kell tennem, hogy arra fel voltam készülve, hogy nagyon lopni akarnak vagy valami ilyesmi, de nem nagyon találkoztam ilyennel, illetve az indiai egy felettéb jámbor nép. Leginkább egy gigantikus krikett mérkőzést tudok csak elképzelni Pakisztán és India között, nem pedig háborút. Továbbá rengetegen segítettek, és pozitív emberek is voltak. Kár, hogy őket jóformán keresni kellett.

Másnapra egy egész napos Delhi nézés volt betervezve...

Elzúztam felfedezni Indiát!

20.-a után jönnek majd az élménybeszámolók és képek:)

Tudom már mindenkinek az agyára megyek ezzel:D